Késő délután van…egy ideig nyugalom volt, aztán… a fejére állt minden, hirtelen robbanás, durranás hallatszódott. Romok mindenhol halottak és sérültek. Nem hiszem, hogy sokáig bírom már… félek, hogy elveszítek mindent, főleg azután, amit Rose mondott. A halál közeleg, csak kérdés, hogy kitudjuk-e cselezni. Páran nem tudták. Most várjuk, hogy mi történik a muglik valahogy varázserőre kaptak, vagy csak Cevys szórakozik velünk. Elvileg Roseal meg, azt hiszem Ryannel elmegyek a Roultsrang hegységbe, meg kell keresnünk egy tornyot, ami Rose szerint a megoldás lehet, bár úgy lenne, bár ott megtalálnánk mindent, amit meg kell találnunk, kezdem elveszíteni az erőmet, fáradt vagyok, kimerült, érzem az erőm lassan, de biztosan elhagy, ha nem jutok pihenő időhöz. Időközben volt egy kis időm, gondoltam megborotválkozom, de úgy döntöttem nem teszem, most jól érzem így magam, jól áll az arcszörzet. Apropó… Rose visszatért, valami szigetre tűnt el… nagy ölelkezés volt, mikor megláttam, csak úgy kisétált a romok közül, nagyon örültem és valami megmozdult bennem, fellángolt… olyan jó újra látni, olyan jó megint érezni a közelségét az illatát. Remélem, Ő túléli ezt a kalandot és, ha én nem is, de Ő újra elindítja a tanítást és az életet a Roxfortba. Nem akarok még meghalni…
Steven
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése