Régen írtam már... nem volt rá időm, annyi minden történt. Amikor megláttam, hogy elfogták Kellert egy világ omlott össze bennem, és még, hogy beismerte bűneit... tegnap elmentem a tárgyalásra Rose és Dean társaságában. Egy ideig bírtam, aztán nyilvánosan kioktattam a minisztériumot... a jelvényemet elvették és kiküldtek a tárgyalásról. Később egy férfi berohant és randalírozott, Rose megsérült, rengetegen megsérültek... és meghaltak. Letartóztattam az elkövetőt és átadtam az auroroknak.
Mire visszaértem a Roxfortba, a tanári mögötti falon egy hatalmas lyuk tátongott. Valaki behatolt, megbénította a diákokat és elvitt egy dobozt a fal kirobbantása után, mely zöldülni kezdett... Teljesen értetlenül álltunk a dolog előtt. Dean az anyagot vizsgálta én pedig a minisztériumba mentem, ahol azt mondták küldenek egy csapatot... Dean a vizsgálatok után megállapította, hogy a zöld valami porrá teszi azt, ami érintkezésbe kerül vele. Újabb gondolkodásra adott okot...
Nyolc óra tájban, rossz érzés fogott el és kimentem a pályához, ahonnan Ninát és Harrisont akartam behozni... későn... csuklyások támadtak meg minket. Próbáltam kiütni őket, de sokan voltak. A nagyterembe vezényeltek minket, ahol megint próbálkoztam, aminek következtében elkábítottak, később pedig egyik kézfejemet is levágták. Később magamhoz térítettek és a hangomat is visszakaptam, kegyetlen fájdalmakat éltem át. Kimentünk a tóhoz, Rose, Dean, én és a támadóink egy része. Ott elmeséltük Cevys holttestének feltűnésének körülményeit, majd ők a tóba merültek és megtalálták, amit kerestek. Válaszokat nem kaptunk, csak 1-1 levelet, mármint Dean és én... csak a távozásuk után olvashattuk el őket, de én még előtte Roseal felkerestem egy gyógyítót, majd a minisztériumot és végül a szobámban szivarozva olvastam el a levelet...jobb lett volna elégetni... az utolsó reményszikra is elveszett...
Steven
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése