"Nehéz elhinni,hogy valaki igazat mond,ha tudjuk,hogy mi az ő helyében hazudnánk."
Legalábbis ez alapvető eleme annak, hogy bizalmatlanok vagyunk. A napok száguldva rohannak el az orrunk előtt és mi észre sem vesszük. Nem kell már sok a tanév feléhez és végéhez sem. A diákok lógnak, és rendetlenkednek. Egyszerűen zseniális. Egy új tanítási és nevelési programot dolgoztam ki, amely úgy tűnik, hogy egyelőre bevált, remélem... Tegnap előtt Deannel eléggé összevesztünk, megint bassza a csőrét a magánéletem, pedig rohadtul semmi köze hozzá, ő meg csak nyavalyog... kicsi Deanre mindenki vigyázzon, mint a hímes tojásra, közben ő is széttapossa mások lelkét... de persze, igaza van, Neki mindig...
Szakítottam ugyanis Roseal, tudom, őt megviseli rohadtul, de nekem elég volt a kötöttség, nem tudok így élni, se Vele se mással, a mi kapcsolatunk már régóta azt érzem, hogy baráti. Már közel s távol nem párkapcsolat. Talán jobb is lesz ez így, vagy nem tudom... Deannek azonban semmi köze ehhez...
Tegnap Harrivel Novatlantisba jártunk, kapott egy kicsike ízelítőt, igazából egy próbát, szerencsére vette az akadályt. Theodosius Franklin barátomnál voltunk, aki ruhákkal is elfog látni minket. Úgy néz ki, hogy Harrivel fogok indulni ezen a Mágusfutam elnevezésű versenyen. Roset fogom megkérni, hogy ő legyen a szervező a Roxfort nevében, mert lehet én nem is indulhatnék szervezőként, de hát akkor is, Harriről van szó, nem nyerni akarunk, hanem kalandozni.
Este mikor visszaértünk a kastélyba az irodámba rendeltem Roset, Alexet, Harrit és Deant is rendeltem volna, ha megtalálom. Az Ötök újraszerveződött. Rose kapta a városok szimbólumát, Alex a sivatagét, Harri a hegyet, Deannek szánom a jégmezőket, s mivel azok már javarészt nincsenek az Új Világba, a vizek szimbólumát, jómagam pedig az erdőket fogom képviselni. Ma este fogok beszámolni Nekik a terveimről... elsőnek embereket kell toboroznunk.
Ezt az irományt két igen találó, mégis szellemes bölcselkedéssel zárnám.
"Tulajdonból is megárt a sok. Akinek egy órája van, az tudja mennyi az idő. Akinek több, az sosem lehet biztos benne."
"Hagymát pucolni az egyik legszomorúbb dolog a világon. Még a legkeményebb embert is megsiratja."
"Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a feledéshez:
Szakíts, feledj!...
Úgy sem volt az szerelmi mámor,
Csak egy szeszély, mit szít a távol.
- Isten veled!...
Ha van erőd a feledéshez:
Szakíts, feledj!...
Úgy sem volt az szerelmi mámor,
Csak egy szeszély, mit szít a távol.
- Isten veled!...
Bolondság volt ez is, mint minden.
Silányság volt ez is, mint minden,
Álom csupán...
S én, aki mindent elvesztettem,
Hogy' rohantam e lehetetlen
Álom után!...
Silányság volt ez is, mint minden,
Álom csupán...
S én, aki mindent elvesztettem,
Hogy' rohantam e lehetetlen
Álom után!...
Steven
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése